Június 23-án megrendezésre került a Protechtor USA online kerekasztal-beszélgetése, Exportfejlesztés az Egyesült Államokban témában, ahol az amerikai piac sajátosságai mellett arról beszélgettünk, hogy miként tudja segíteni a magyar diplomáciai hálózat a hazai vállalatok exporttevékenységét.
A kerekasztal résztvevői Dr. Szeverényi Ivonn (Külgazdasági és Külügyminisztérium innováció exportért és startupok külföldi piacra lépésért felelős Utazó Nagykövete), Dr. Janzsó Krisztián (Magyarország Washington-i Nagykövetsége, a külgazdasági részleg vezetője), Kocsy Béla (Magyarország Washington-i Nagykövetsége, Mezőgazdasági és Környezetügyi Szakdiplomata), Páva Lőrinc (Magyarország Washington-i Nagykövetsége, Külgazdasági Attasé), Czakó Judit (Magyarország New Yorki Főkonzulátusa, Külgazdasági Attasé), Novák Tamás (Magyarország New York-i Főkonzulátusa, Tudományos és Technológiai Szakdiplomata), Dr. Gór-Nagy Miklós (Magyarország New York-i Főkonzulátusa, Külgazdasági Attasé), Juhász András (Magyarország Chicago-i Főkonzulátusa, Külgazdasági Attasé), Doncsev András (Magyarország San Francisco-i Alkonzulátusa, Tudományos és Technológiai Attasé), Markocsány Gábor (Magyarország Houston-i Alkonzulátusa, Konzul), valamint Tiszavölgyi Péter (Stylers Group, Managing Partner USA & Co-Founder) voltak.
Az utóbbi években a külgazdaság kiemelt szerepet kapott a magyar külpolitikában, a KKM egyik fő iránya pedig az exportfejlesztés lett, így került létrehozásra a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA), illetve az EXIM, azaz Magyarország hivatalos exporthitel-ügynöksége. Ezek az intézmények azt a célt szolgálják, hogy a lehető legnagyobb pénzügyi segítséget és támogatást biztosíthassák azoknak, akik exportban gondolkodnak a termékükkel, szolgáltatásukkal kapcsolatban. Minden képviseletnek van saját konzuli kerülete, ezen belül pedig ők felelnek minden ügyért, így az államok bármely pontján is járunk, mindig találunk olyan kirendeltséget, amely tud nekünk segíteni. A képviseletekre 3 fő ponton, a politikai és kulturális kapcsolatok építésében, a konzuli ügyekben (például bajba jutott állampolgárok számára), illetve külgazdasági ügyekben (kereskedelmi és gazdaságpolitikai vonatkozás) számíthatunk legfőképpen.
A beszélgetés rögtön betekintést nyújtott abba, hogy milyen jelenleg az államokbeli üzleti élet és viszonyok: a koronavírus járvány hatalmas nyomást helyezett mind társadalmi, mind gazdasági téren az országra, miközben a 2020-as választások szélsőséges eseményei és az adminisztráció-váltás következtében a politikai élet is a feje tetejére állt. A fő cél a pandémia okozta gazdasági válságból való kilábalás, aminek érdekében az állam rengeteg pénzt önt a gazdaságba. Azoknak viszont, akik más országokból gondolkodnak amerikai exporton, figyelembe kell venniük, hogy a cél érdekében a nagy beszállítói rendszerek is felülvizsgálásra kerültek, a fókusz pedig az amerikai gazdasági szereplők favorizálásán van jelenleg.
Az erdőben sok a vad, de vadász is rengeteg van – mit kell tudni az amerikai piacon való megjelenésről?
Sok befektető úgy gondolja, hogy mivel az amerikai piac hatalmas, ott bármit el lehet érni, hiszen rengeteg a lehetőség. Ez ugyan igaz, azonban nagyon könnyű elbukni. Rengeteg munkát és pénzt kell beletennie annak, aki itt szeretne terjeszkedni, erre pedig mindenkinek fel kell készülnie. Mivel 50 szövetségi tagállamból áll az USA, így 50 különböző szabály- és adózási rendszernek kell megfelelni: ezeket mind ismerni kell annak érdekében, hogy az exportőr fel tudja mérni, hova lehet úgy bevinni a terméket/szolgáltatást, hogy azt a legjobban tudja értékesíteni. Ehhez érdemes helyi segítséget kérni: helyi könyvelő, ügyvéd, de a külgazdasági attasék tudnak támogatást biztosítani a kereséshez. Azt pedig szintén szem előtt kell tartani, hogy az amerikai minden lehetősége mellett egy erősen védett, protekcionista piac: magasak a belépési korlátok, komoly importelőírások vannak (főként élelmiszer, alkohol, egészségügyi szolgáltatások terén), illetve a betelepedő cégképviselőknek is komplex feladatok elé kell nézniük (engedélyek, vízum). Összességében elmondható, hogy nem elég egy álom, hiszen a valós megtérülés akár évekbe is telhet. A külgazdasági attasék azonban igyekeznek enyhíteni a terheket azzal, hogy rendelkezésre bocsájtják a formális és informális kapcsolati hálózatukat, összeköttetést biztosítanak referenciacégekkel, szakmai szervezetekkel és kamarákkal.
Az egyik legfontosabb dolog az, hogy az ember minél hamarabb beletanuljon a kommunikációba: a jó angoltudás csupán egy (kötelező) alapot szolgáltat, az már sokkal fontosabb, hogy az ember az értékeket, az üzleti kultúra jellemző szavait, kifejezéseit, illetve a jellemző nonverbális jeleket is értse. Ezt azonban leginkább a „terepen” lehet elsajátítani, így hatalmas előnyhöz jut az, aki ott tud lenni az Államokban és kintről tudja képviselni a céget, illetve saját magát.
Amikor különbségekről van szó, azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy amíg itthon még mindig tabunak számít a pénz mint motiváció és az arról való nyílt kommunikáció, kint ez nem is lehetne természetesebb. Emellett nagyon fontos, hogy az idő szerepe is igencsak más, mint Európában: a munkaidő kerete, főleg a koronavírus-járvány óta, szinte megszűnt, utána is folytatódik a kommunikáció, az emailekre minél hamarabb, de legkésőbb 24 órán belül válaszolni. Hogy szeptembertől hogyan változik meg a dolgozók élete, visszatérnek-e az irodába, egy mindenkit foglalkoztató kérdés, a választ azonban egyelőre senki sem tudja megmondani.
A különbségek nem csupán a munka kapcsán mutatkoznak meg: azok, akik szeretnének az USA felé terjeszkedni, jó, ha figyelembe veszik az ott jelenlévő trendeket és fogyasztási szokásokat is. Érdemes alapos piackutatást végezni, mert egy egyszerű példával élve, amíg nálunk nagy népszerűségnek örvend a csirkemáj és az ebből készült termékek, az amerikaiak fejében a csirke megáll a színhúsnál, minden, ami belsőség pedig a kukában landol, így nem is érdemes próbálkozni vele. Ugyanígy szem előtt kell tartani, hogy mik az aktualitások, az élelmiszerek vonalán maradva jelenleg például egyre többen favorizálják az egészséges életmódot és a fenntartható gazdaságokból származó termékeket.
Az „új Silicon Valley” – avagy mi történik Texasban?
Texas, amely a köztudatban talán még mindig úgy él, mint a hely, ahol az emberek egész nap cowboy-kalapban és -csizmában járnak, folyamatos növekedéssel elérte, hogy a legnagyobb exportőr állam legyen az USA-ban, egy olyan nyitott gazdaságot megteremtve, ahol a lakosság negyede külföldi. Houston a szaktudást, a gyártó hátteret, illetve a gazdasági és energetikai fejlesztéseket biztosítja, Austin pedig az innovációban és ökoszisztémájában kivételes. A 3 nagy terület: az energetika (megújuló energiák, tiszta energia), az űripar (az élettér kiterjesztése), illetve az egészségügy és az egészséggazdaság, amelyre jelenleg hatalmas a kereslet és a perspektíva – gondoljunk csak itt az amerikai fejlesztésű koronavírus-vakcinákra. Természetesen itt is érvényes az, hogy a piacra nem könnyű betörni, de a lehetőségek adottak ahhoz, hogy sikeres lehessen egy vállalkozás, ha valaki megfelelő erőforrásokkal és termékkel vagy szolgáltatással rendelkezik.
Budapesttől Washingtonig – Formális és informális eszközök, programok a hazai vállalatok szolgálatában
Kiemelt helyen szerepel a BPDC program (Business Promotion and Development Campus), amely az egyik fő zászlóshajója az amerikai csapatnak. Ez egy olyan akcelerációs program Washingtonban, mely keretében nem csupán szállást, kávét és wifit szolgáltatnak, hanem az adott cégek fejlettségi szintjének megfelelően különböző programokat, rengeteg elérhetőséget, lehetőséget és remek adatbázisokat biztosítanak, amelyek a programon belül minden jelentkező cég rendelkezésére állnak. A legfőbb cél pedig az, hogy mindenféle magyar szereplővel együtt tudjanak működni, és szinergiákat létrehozva minél több támogatásban részesíteni a résztvevőket. A program tulajdonképpen 2 részből áll: az első részben otthon, nyugodt körülmények között vázolják fel a terjeszkedni kívánó cégeknek a lehetőségeket, nehézségeket, hogy át tudják gondolni, valóban el akarnak-e indulni az Amerikába exportálás útján. A második részben amerikai szakértők segítségével mutatják be a leglényegesebb dolgokat, mint például a cégalapítás, a legfontosabb információk (elevator speech , one pager fontossága, 24 órán belüli reakció). Így teljes képet kap arról egy-egy cég, hogy valóban lépést tudnak-e tartani a kinti piaccal, tudják-e majd állni a sarat. Külön érdekessége a BPDC-nek, hogy 2017-ben a Washington-i nagykövetség udvarán álló rozoga faépületből nőtte ki magát: mikor felmerült a kérdés, hogy mi legyen az házikóval, a lerombolás helyett a fejlesztést választották, ezzel egy 12 fő elszállásolására alkalmas, tárgyalótermekkel felszerelt innovációs központot létrehozva.
A BPDC mellett megemlítendő még a Szilícium-völgyi Innovációs és Tudományos Társaság, amely egy olyan, magyar innovátorokból és középvezetőkből álló társaság, akik együtt, a kiterjedt kapcsolati hálójuk és beágyazottságuk révén sokat tudnak segíteni a piacra belépni kívánó cégeknek a kapcsolatteremtésben, hiszen kiterjedt diaszpóra-hálózattal rendelkeznek.
Budapesten a külgazdasági háttérszervek kínálnak támogatásokat: a HEPA pályázati úton külpiacra jutást segítő támogatást tud biztosítani, illetve a külpiaci növekedést támogató juttatásokkal szolgál, azonban az anyagiakon kívül rengeteg tudással is hozzá tud járulni a külföldi piacra lépéshez. Ilyen a HEPA Exportakadémia, amelynek képzéseire bárki jelentkezhet, akit foglalkoztat a potenciális export piacok meghódításának gondolata. Mindemellett az EXIM igen kedvező hitelekkel, export-finanszírozási termékekkel, illetve a koronavírus miatt kárenyhítő programmal is segíti a vállalkozókat.
Menni vagy maradni?
A kerekasztal konklúziója, hogy az amerikai piac igenis bevehető, de nagy felkészülést igényel a vállalatok részéről, mert számtalan ponton el lehet bukni. Azonban minden terjeszkedni kívánó vállalat számíthat a Külgazdasági és Külügyminisztérium amerikai diplomatáira, akik szakértői és infrastrukturális támogatást nyújtanak mind a felkészüléshez, mind pedig a gyakorlati tevékenységhez.
A beszélgetést – benne még több hasznos információval – teljes terjedelmében visszanézheted a YouTube-csatornánkon.