2021. augusztusában, a Q3-ba belépve már jól kirajzolódnak azok a legfontosabb trendek, amelyek jellemzőek lesznek az évre. Cikkünkben most az e-commerce világából szedtük össze azokat az irányzatokat, amelyek meghatározóak idén.
Még mindig fókuszban a koronavírus
A digitális transzformáció már egyáltalán nem újkeletű dolog, a legtöbb cég – legyen az kisebb vagy nagyobb – már jó ideje egyre jobban elmozdul az offline technológiák felől az e-commerce irányába. Ezt a tendenciát a COVID-19 nem változtatta meg, csupán a sebességét gyorsította fel, még inkább előremozdítva ezzel a változást. Nézzük meg először a helyzetet a számok felől. Egyes felmérések szerint 2019 decembere és 2020 júliusa között globálisan 36-ról 58%-ra nőtt az átlagos digitális fogyasztói interakciók mértéke, a szolgáltatások részben vagy teljes digitalizációja pedig 35-ről 55%-ra változott.
A gyors reagálás, amely végül elősegítette a növekedést, elkerülhetetlen volt a pandémia miatt, hiszen a korlátozások és az emberek hozzáállásban bekövetkezett változás (növekvő igény az online ügyintézésre és vásárlásra) megkövetelte az azonnali reakciót a cégek részéről. Az alkalmazkodási-készségnek pedig meg is lett az eredménye: az Egyesült Államokban 105 milliárd dollárral nőtt az e-kereskedelmi bevétel 2020-ban, elérve a 791,70 milliárdot.
Online vásárlás mindenek felett
Napjainkban szinte nincs olyan helyzet, ahol ne tudnánk lebonyolítani egy-egy tranzakciót online formában. A Mastercard felméréséből kiderül, hogy nemcsak a színtér változott meg: jelenleg a hetente online vásárlók aránya az 55-60 év közötti korcsoportban a legmagasabb, miközben korábban inkább a fiatalabb generációra volt jellemző ez a tevékenység. Arra is fény derült, hogy ágyban fekve, TV-t nézve, illetve munkahelyen, munkaidőben szeretik az emberek lebonyolítani az egyes termékek beszerzését, ellentétben a korábbi trendekkel.
A személyes adatainkról való gondolkodás is igencsak megváltozott az utóbbi időben: amíg a cégek egyre inkább igyekeznek figyelni arra a különböző szabályozások mentén, hogy ezek az információk védve legyenek, addig egyre több fogyasztó adja ki azokat a jobb vásárlói élmény érdekében. Az EpiServer felmérése azt mutatta ki, hogy az Egyesült Királyságban a vásárlók 86%-a minden további nélkül kiadja bizonyos adatait annak érdekében, hogy olcsóbban, gyorsabban, és nagyobb biztonságban tudja megkapni termékeit. Azzal kapcsolatban, hogy mit is adnak meg, nincs teljes összhang: leggyakrabban e-mailcímet, nemet, kort, ruhaméretet, nevet és a várost hajlandóak kiadni. Érdekes módon néhányan egészen odáig mennének, hogy személyazonosító jelet, jövedelmet, és a social media fiókjaikhoz is hozzáférést biztosítanának a jobb üzlet reményében. Minden ötödik fogyasztó nagyobb lojalitást érez az olyan cégek iránt, akik igyekeznek minél személyesebbé tenni a vásárlási élményt az adataik felhasználásával, azonban 10-ből 1 számára ez inkább bizalomvesztéssel jár.
Az online shopping népszerűsödésének azonban van egy olyan oldala is, amelynek a vásárlók annyira nem örülhetnek: a hatalmas fejlődés mellett 2020-ban megkezdődött az online árak inflációja is. Az Adobe (Adobe Digital Economy Index) riportjából kiderül, hogy már 2.3%-os drágulás figyelhető meg az offline árakhoz képest, amíg 2019 előtt évről évre 5.2%-os csökkenés volt tapasztalható. Hogy az emberek mit vásárolnak digitális formában, nagyban megváltozott a járvány alatt, a legjelentősebb infláció pedig az elektronikai termékeknél figyelhető meg. Az internetes fogyasztási szokások és az ügyfélélmény színvonalának emelkedése mellett tehát elkezdtek nőni az árak is, így már nem igaz az a korábban bevett gyakorlat, hogy online olcsóbban találhatjuk meg ugyanazt a terméket, az árak kiszámíthatósága pedig nagyban csökkent.
Mire számíthatunk a jövőben?
Az online árak inflációja mellett a digitális reklámok árai is nagymértékben nőttek az utóbbi időben: 2021 februárjában csupán 6%-kal emelkedtek a különböző Facebook, Google, Instagram hirdetések költségei, azonban márciusban már 68%-os ugrás volt érzékelhető, amely áprilisban 89%-ban csúcsosodott ki. Ez a hirtelen jött növekedés vélhetően azt fogja eredményezni, hogy a piacon megjelennek majd más, még produktívabb utak arra, hogy a cégek a vásárlóikkal tudjanak kommunikálni. Az, hogy ez hogyan fog megtörténni, egyelőre kérdéses, azonban akár az is elképzelhető, hogy újra divatba jönnek a katalógusok és a hírlevelek.
A különféle közösségi média felületeken történő vásárlás nem újkeletű: Kínában már évek óta nagy sikerrel működik a funkció a WeChat alkalmazásban, azonban a világ többi részén még csak most kezd hódítani ez lehetőség. A social medián keresztül történő eladás egyik legnagyobb előnye az, hogy nagyon könnyen nagyon sok embert tudnak elérni az egyes termékekkel, a felhasználók számától függően. Nemrégiben az Instagram igazgatója bejelentette, hogy a korábbi fő profil, a fotók megosztása helyett mostantól 4 területre fognak fókuszálni, ebből pedig az egyik a vásárlás, mint applikáción belüli lehetőség.
Pintér Róbert a Protechtor E-commerce sorozat májusi eseményén arra is kitért, hogy milyen fejlesztendő területek találhatóak meg jelenleg a kereskedelemben. Az egyik leglényegesebb a logisztika, a szállítás megoldása: egyre többen kísérleteznek például drónokkal történő kiszállítással, illetve automatizált, sofőr nélküli lehetőségekkel is. A webshopok IT-rendszereiről alapvetően elmondható, hogy érdemes folyamatosan fejleszteni őket, hiszen a trendekből egyértelműen kiderül, hogy a kényelmes vásárlói élmény nagyban befolyásolja a fogyasztók platform választását.
Az AR-ról és a VR-ról nem először hallunk, azonban a pandémia következtében már nem egyszerűen a szórakozásról szólnak ezek a technológiák: a bezártság miatt felerősödött az élmények iránti vágy, a lehetőség arra, hogy valahogy kiléphessünk a négy fal közül. A kiterjesztett valósággal akár a korábbi személyes érintkezésen alapuló programok is lehetségesek: a Pennsylvaniai Bucknell Egyetem a kampuszbejárást alakította át az AR segítségével, így a leendő diákok bejárhatják az épületeket, végigsétálhatnak a könyvtárban, de akár még egy kosármeccsen is részt vehetnek. A social media felületek is igyekeznek kivenni a részüket: a Volkswagen legújabb Pinterest-kampányában például úgy nézhetik meg a vásárlók digitálisan az autókat, mintha éppen vezetnék azokat. A Snapchat pedig már évek óta próbálkozik azzal, hogy a különböző filterekkel minél jobban szórakoztatni a felhasználóit, a technológiát azonban olyan cégek is használják arra, hogy megteremtsék az offline vásárlói élményt az online környezetben is, mint a Gucci, az Urban Decay vagy a YSL. Az iparági szakértők egybehangzó véleménye, hogy a jövő kereskedelme egyfajta technológia vezérelt hibrid megoldás lesz az online és offline vásárlás között, amiben egyaránt jelennek meg a kényelmi és a közösségi funkciók.
Mi a helyzet Magyarországon?
Hazánkban is egyre nagyobb szeletét képzi az ecommerce csatorna a kereskedelmi fogalomnak, miközben a piacról elmondható, hogy elsősorban nem innovál, hanem a jól bevált trendeket követi le pár éves késéssel. Májusi Protechtor E-commerce eseményünkön az is kiderült, hogy a magyar e-commerce piac fejlettsége még mindig elmarad a régiós összehasonlításban, a fogyasztók kifejezetten ár-érzékenyek, ha vásárlásról van szó, így nagy népszerűségnek örvendenek az ár-összehasonlító szolgáltatások, amelyekkel bizonyos mértékben kiküszöbölhető a korábban taglalt infláció. Az is tény, hogy nem szeretünk a szállításért fizetni: az ingyenes kiszállítás hallatán mindenkinek felcsillan a szeme, ha pedig fizetni kell érte, még mindig szívesebben beáldozzuk a szabadidőnket és inkább személyesen vesszük át a terméket. Ugyanígy a térség sajátossága az is, hogy sokan szívesebben fizetnek utánvéttel – ez a nyugati országokban egyáltalán nem bevett gyakorlat, itthon viszont kénytelenek ehhez alkalmazkodni a szereplők.