A digitális transzformáció a COVID előtt is fontos helyet foglalt el a vállalkozások tervei között, hiszen az igény már akkor is megvolt erre: növeli a hatékonyságot, pénzügyileg kedvező hosszabb távon, fokozza a felhasználói élményt – a listát sokáig tudnánk sorolni. A pandémia beköszöntével azonban ez az igény már nem csupán egy terv volt a jövőre nézve, a cégek kénytelenek voltak pillanatok alatt alkalmazkodni az új helyzethez.
Még mindig a pandémia?
Ahogy Eli Rosner, a Finastra vezető termék- és technológiai igazgatója is fogalmazott, olyan volt a pandémiás helyzet, “mintha előretekerték volna a filmet”. Ez alól nem képeztek kivételt a pénzügyi szektor tagjai sem. A felhasználók tekintetében – akik a leghamarabb reagálnak a változásokra – új igények állapíthatóak meg: átláthatóság, elérhetőség, ár, kényelem, bizalom. Ez az 5 kritérium az, amire minden fintech cégnek alapoznia kell annak érdekében, hogy egyrészt meg tudja tartani a klienseit, másrészt képes legyen újakat szerezni.
A járvány azonban nem csak az igényt hozta el arra, hogy fejlesszenek a vállalatok: a felhasználók hajlandósága is nagyban megnőtt arra, hogy új dolgokat próbáljanak ki, beleértve a pénzügyi innovációkat is. A változások pedig minden szegmenst érintenek: hogyan költenek, spórolnak, kölcsönöznek, fektetnek me akár magánszemélyek, akár vállalatok. Az utóbbi időben még fontosabb lett az is, hogy a szolgáltatások gyorsan elérhetőek legyenek és instant eredményt hozzanak, a fintech cégek pedig ebben is mutatják az utat folyamatosan fejlesztéseikkel és applikációikkal. Ezeket az új igényeket, szokásokat látva pedig még egyértelműbb a helyzet, hogy a digitalizáció elkerülhetetlen: kutatások kimutatták, hogy 2023-ig bezárólag akár 46%-os bevételtől is eleshetnek azok a cégek, akik nem lépnek időben és nem kezdik el a transzformációt.
Biztonsági öveket bekapcsolni – a digitális transzformáció nem áll meg
2021 utolsó negyedévére már egyértelművé váltak, melyek azok a trendek, amelyek jellemzőek idén a fintech és a bankszektor világára. A csak digitálisan elérhető bankolás (digital-only banking) egy jelenleg feltörekvő ágazat, amely egyre elterjedtebb már világszerte mindenhol. Rengeteg előnye van: nem kell a bankban időt tölteni, nincsenek sorok, felesleges papírmunka – 2022-re várhatóan 36%-kal fog csökkeni a banki intézmények látogatásának száma. A Magyarországon is egyre népszerűbb, világszerte több mint 16 millió ügyféllel rendelkező Revolut neobank például egyre több európai országban lép szintet azzal, hogy elindítja Revolut Bank szolgáltatását, amely betétbiztosítást, hitelkártya-hitelt és személyi hitelt is nyújt a megszokott szolgáltatások mellett.
A mesterséges intelligencia használata a banki szektorban szintén egy feltörekvőben lévő terület: at Autonomous Research kutatása szerint az AI használata a bankok működési költségeit 22%-kal fogja csökkenteni 2030-ra. Amellett, hogy az intézmények pénzt spórolnak vele, a mesterséges intelligencia hatékonyan segít felvenni a harcot a banki csalásokkal és a különféle kiberbűntényekkel is. Az AI használata pedig már a legtöbb felhasználót sem riasztja el, sőt: a virtuális asszisztensek és ügyfélszolgálati szoftverek felhasználóbaráttá és hatékonyabbá teszik az ügyintézést.
A digitális tárcák, mobil- és érintésmentes fizetés, illetve a személyazonosító technológiák mind a legnépszerűbb fejlesztések közé tartoznak, csakúgy, mint a fentebb már említett AI és gépi tanulás felhasználása a biztonság érdekében. Amíg Európában még javarészt ragaszkodunk a bankkártyák használatához, vagy legalábbis valamilyen szintű meglétükhöz, addig Kínában szinte “kikerülték” ezt a lépést, nagyon rövid ideig volt jelen a kártyák használata, mielőtt áttértek volna a teljesen digitális megoldásokra. Ez visszavezethető különféle kulturális és szociológiai okokra, az tagadhatatlan, hogy ezen a kontinensen nehezebb a változásokat bevezetni a köztudatba, óvatosabbak az emberek. Emellett azonban idővel ide is megérkezik minden innováció, és egyre inkább el is terjed: a Statista felmérése szerint míg 2018-ban 440 millió ember élt az érintésmentes fizetés lehetőségével, addig 2020-ra ez a szám 760 millióra nőtt. A fizetési innovációk pedig megint új szintet léptek a digitális tárcákkal: csak 2019-ben 2,1 milliárdan éltek a mobil pénztárca lehetőségével, világszerte egyre gyakrabban cserélve le a valódi, fizikai pénztárcát erre. Egy másik ilyen, igazán izgalmas fejlesztés a Kaspi, amelyet Kazahsztán népességének fele már aktívan használ: ez jelenti a legnagyobb online piacteret, illetve fizetési és fintech ökoszisztémát ott, amelynek egy év alatt sikerült elérnie 66%-os piaci részesedést, visszaszorítva ezzel a Visat és a Mastercardot a korábbi 96%-ukról 14-14-re. A cég szintet lépett az érintésmentes fizetés világában, ugyanis az országszerte kihelyezett POS terminálok segítségével a fizetések 80% már nem bankkártyával, hanem Kaspi telefonos applikációval, illetve QR-kóddal történik – mindezt úgy elérve, hogy sokkal versenyképesebb ajánlatot tudtak adni a kereskedőknek, mint a többi fent említett vállalat.
Érdemes szót ejteni még az Open Bankingről is, amely segít közelebb hozni a fintechet és a bankokat. Ez a szolgáltatás a PSD2-vel közvetlen kapcsolatban segít a bankoknak átlátni az adatokat egy biztonságos és szisztematizált rendszerben, emellett pedig lehetőséget ad az ügyfelek pénzügyi adatainak és bankolásuk irányítására, akár harmadik féltől származó alkalmazásokon keresztül, API és AI használatával. A technológia 2018-ban 7,29 milliárd dollárt hozott, 2026-ra ez a szám pedig akár 43,15 milliárd is lehet.
Mi a helyzet Magyarországon?
A digitális transzformáció mindenhol jelen van már a világban, a kérdés csupán az, hogy milyen mértékben. Európában természetesen a skandináv országok a húzóerő, ők jóval előrébb tartanak, mint mondjuk Kelet-Európa, így a járvány következtében berobbant fintech forradalom Magyarországon még inkább érezhető volt, mint tőlünk nyugatabbra. Hazánkban a járvány hatására jelentősen, 42%-ot bővült az e-commerce piac 2020-ban az átlagos 30%-hoz, és az európai piac 20%-hoz képest. Ez a szám is azt ábrázolja, hogy itthon még nagy tere van a fejlődésnek, ugyanakkor még Skandináviában és más nyugati országokban is van helye az innovációnak.
Ugyan hazánkban még mindig bizalmatlanabb a társadalom a pénzügyi újításokkal szemben – az online vásárlók aránya nálunk 53%, míg Nyugat-Európában ez a szám 83% – azonban szépen lassan növekszik az online térben mozgók száma, az online tranzakciók 62%-a pedig elektronikus formában zajlik, már itthon is egyre kevesebben választják a készpénzes fizetési módokat. Ehhez kapcsolódóan az online környezet fejlesztésére vonatkozó állami törekvések közé tartozik az azonnali fizetési rendszer elindítása 2020 márciusában, a második pénzforgalmi irányelv, a PSD2 bevezetése, illetve a korábban már említett nyílt API biztosítása, ezzel együtt pedig a transzparencia, amely nagyban segít a bizalom erősítésében az ügyfelek, felhasználók és a pénzintézetek között. A nálunk is bevezetett erős ügyfélhitelesítés (SCA) egy időre megtorpantotta a piacot, nehéz volt elfogadtatni a felhasználókkal az ezzel járó plusz lépéseket, azonban a pandémia rákényszerítette arra őket, hogy megtanulják a folyamatot, hiszen sok esetben kénytelenek voltak az online fizetést választani. Ennek könnyítésére lehetséges például a QR-kódot használni (pl. az OTP Smartbank által kínált lehetőséggel élve), de külföldi példának ott van a Sofort is, amely PISP-rendszerrel működik, erős hitelesítésre pedig nincs szükség.
A felsoroltakból az látszik, hogy a 2020-as év rengeteget lendített a magyarországi pénzügyi piacon, sok fintech megoldást és fejlesztést indított el vagy tetőzött be a pandémia, azonban azt mindenképpen érdemes hozzátenni, hogy itthon jelenleg a vállalatok kevesebb, mint 45%-a rendelkezik online értékesítési felülettel, de sokan még csak ajánlatkérő ívvel sem. Ez azért sem túl kedvező a cégek számára, mivel 30-40%-kal megnő az azonnali fizetési arány, ha van lehetőség instant kifizetni a termék vagy szolgáltatás ellenértékét, a kedvező payment megoldás pedig kulcsfontosságú: ha a fizetés nem történik meg, minden más veszít a hatékonyságából. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hazánkban arra van igény, hogy a payment szolgáltatóknál legyenek a hagyományos módok és az innovatív megoldások is egyaránt, és fontos az is, hogy a kereskedőt is segítsék abban, hogy megalkothassa a stratégiáját: így lehet ösztönözni a vásárlókat és a felhasználókat arra, hogy fokozatosan nyissanak az újítások, a jövő felé.
Fintech újítások azonban nem csupán nyugatról vagy az ázsiai országokból jöhetnek: több olyan magyar startup is van, akik igen ígéretes karrier előtt állnak. Ilyen a SEON, akik egy csalásmegelőző rendszert fejlesztettek ki, amely képes a lehetséges visszaéléseket kiszűrni az online tranzakcióknál. A Koin a nyílt bankolás terepén alkotott kiemelkedőt, számlainformációs szolgáltatóvá válva (AISP), a kiadáskövető alkalmazásához pedig a Magnet után több másik bank is (például a CIB Bank, az MKB Bank, az OTP Bank) is csatlakozott.
Szívesen hallanál még az innovatív payment stratégiák nemzetközi és hazai helyzetéről? Nézd meg a Protechtor szeptemberi E-commerce webinarját, ahol Kovács Máté, az OTP Mobil Senior Sales Managere beszél bővebben a témáról!