Az elmúlt években kiemelkedően nőtt az érdeklődés a felhőalapú megoldások iránt. Habár a növekedés elsőre csak egy hirtelen kiugrásnak tűnhet, valójában egy olyan 5 éves változás megy most végbe a gazdasági és technológiai világban, amely nagyobb, mint amit az elmúlt 20 évben összesen láttunk.
Hol tartanak most a felhőalapú megoldások?
Már több, mint 10 éve annak, hogy az első vállalatok elkezdtek kísérletezni a külsős felhő platformokkal, ez alatt az idő alatt pedig a sikeresség egyik kulcsává váltak a felhőalapú rendszerek. Az Automation World 2021-es kutatása azt mutatja, hogy jelenleg a cégek 62%-a használ felhőalapú technológiákat a digitális működésük során – ez a szám 2019-ben még csak 51% volt egy hasonló felmérés alapján. Ezen belül az edge computing használata nőtt kiemelkedően: 43-ról 55%-ra nőtt a cégek aránya, akik alkalmazzák. A fog computing iránti érdeklődés is nőtt 2019-hez képest, hiszen amíg akkor a vállalatok 20%-a alkalmazta, ez a szám 25%-ra nőtt 2021-re. A kutatás továbbá azt is megmutatta, hogy az adatok aggregálása és analizálása nagyjából 50-50%-os arányban oszlott meg az edge computing használata kapcsán.
2021-ben az egyik meghatározó technológia a hibrid felhőszolgáltatás volt, amely összemossa a felhőket és a saját üzemeltetésű adatközpontokat, ami visszavezethető arra, hogy a remote munkavégzés miatt jelentősen átalakult munkahelyek számára nagy segítség, hogy az adatok és az alkalmazások is egyszerűen megoszthatóvá kerülnek. Az Enterprise project összeállítása megmutatja azt, hogy az informatikai vezetők és szervezetek közül sokan ugyan kényszerből adaptálták a hibrid felhős modelleket, már minden eddiginél tudatosabban használják ezeket a technológiákat.
Mit várhatunk 2022-től?
2022 elejére már kirajzolódik az, hogy az évtizedet 3 nagy trend fogja meghatározni technológiai téren: a majdnem teljesen univerzális felhőrendszerek használata, az adatok használata minden területen, illetve az AI használata a felhőben tárolt adatok analizálásához. Annak ellenére, hogy már áttértünk az úgynevezett “cloud-first” korszakból abba, amikor a felhők mindenütt jelen vannak, és egyre csak növekszik a használatuk magán- és vállalati szférában is, a vállalati adatok túlnyomó többsége még mindig saját felületeken található meg.
A Gartner előrejelzése szerint a 2021-es évben 23,1%-kal emelkedett a világon a kereslet a nyilvános felhőszolgáltatások iránt, míg 2022-ben várhatóan további 16%-kot főg nőni ez a szám. Mindez pénzben mérve azt jelenti, hogy míg 2020-ban 270 milliárd dollár volt az erre fordított összeg, ez várhatóan 400 milliárdra fog nőni. A kutatásból ugyanakkor az is kiderül, hogy a középvállalkozások 60%-a a saját felületén fogja tartani az adatait 2025-ig, az IDC pedig ezt kiegészíti azzal, hogy valószínűleg a jövőben is jellemző lesz az, hogy a legkritikusabb információk és alkalmazások biztonságos, egyszereplős környezetben fognak maradni.
Mi a helyzet Magyarországon?
Az Európai Bizottság digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget mérő mutatója, a DESI Index alapján Magyarország jelenleg a 23. helyen áll a 27 európai tagállam közül. Az itthoni vállalatok csupán 14%-a rendelkezik olyan vállalatirányítási eszközzel, amely alkalmas elektronikus információcserére, míg az elektronikus számlák használata habár nőtt az elmúlt pár évben, jelenleg is csak 13%-a használja a cégeknek. Jobb a helyzet a felhőszolgáltatások és az AI használata terén, a hazai szervezetek 17%-a használ valamilyen technológiát.
Annak ellenére, hogy hazánkban jelenleg alacsony azoknak a vállalatoknak a száma, akik a digitális transzformáció részeként bevezették a felhőalapú megoldásokat, a következő években fejlődés várható ezen a téren is. Az Európai Unió helyreállítási tervének és stratégiai autonómiájának egyik fontos pontja, hogy segítse a tagállamok digitális átállását, ez pedig nagyban meghatározza az uniós, ezen belül pedig a magyar fejlesztéseket.