Tavaly év végén megújult a tíz évvel ezelőtt kiadott Scrum Guide, a szakmán belül pedig megoszlanak a vélemények a változtatásokkal kapcsolatban. Scrum Mastereinket, Bencét, Krisztiánt és Viktort kérdeztük:

Úgy tudom, közösen beszélgettetek erről a témáról. Mi volt a véleményetek?

Bence: Két hetente hétfőnként össze szoktunk ülni mi Scrum Masterek – egy ilyen alkalmon beszéltünk az új Scrum Guide-ról, és arról, mit jelent ez nekünk. Egyszerűen csak át akartuk nézni a 2020-as útmutatót és az ehhez kapcsolódó forrásokat, hogy tájékozódjunk, és átbeszéljük, ez vajon miben érint minket, és esetleg szükség van-e valami változásra a működésünkben. Első körben arra jutottunk, hogy nem kell egyik napról a másikra megváltoznunk, de ezeket a gondolatokat visszük tovább. Például, van egy olyan rész a Scrum Guide-ban, amely arról szól, hogy a ceremóniák szerepe és célja hogyan változott – bennünk már korábban is felmerült, hogy cégen belül összeülünk erről a témáról beszélni. Ez a két szál most összeért, és így az új útmutató alapján tudjuk majd közösen átnézni a ceremóniáinkat. Érdemes elolvasni a szerzők kommentárjait, mert bár az új Guide szerint a framework megengedőbb lett, egyértelműen fogalmaz arról, hogy mi számít Scrumnak és mi nem. 

Viktor: A filozófia a régi, de úgy vélem, az új Guide sokat gyakorlatiasodott, olyan mintha megtisztították volna minden sallangtól, miközben arra is rámutat, mi az, ami igazán fontos. Egy nagy hiányérzetem van, a Daily Scrum három kérdésének eltűnése, mert azokat hasznosnak és alapvetőnek gondolom. Hogyan derülhetne fény a problémákra, ha nem kell rákérdeznünk? Én egyelőre megtartom ezt a három kérdést, mert nem érzem azt, hogy lenne ennél jobb eszközöm. Ez még folyamatos közös gondolkodást igényel tőlünk, és biztos, hogy többször beszélni fogunk még róla.

Ezek szerint ezek egyáltalán nem szerepelnek az új Scrum Guide-ban?

Bence: Igen, az új Guide megengedőbb lett, bár eddig sem volt annyira sarkos szabályokhoz kötő és leíró. Annak okozhat ez nehézséget, aki mostanában kezdett el ezzel foglalkozni, hiszen a daily stand-upok kérdéseibe könnyen lehetett kapaszkodni. Az új Scrum Guide azt mondja, hogy a csapatnak a napi párperces státuszán azzal kell foglalkoznia, hogy mit tudnak tenni annak érdekében, hogy közelebb jussanak a sprintcélhoz. Nagyobb hangsúlyt kap a csapat önszervező, önmenedzselő jellege. 

Mit gondoltok a servant leadership háttérbe szorulásáról? Hogyan kell ezt érteni?

Bence: A Scrum Guide-ban nincs szó ennek a fogalomnak a teljes eltűnéséről. Maguk a szerzők is azt magyarázzák, hogy csak finomítottak a jelentésén úgy, hogy a leader kerüljön előtérbe: “Scrum Masters are true leaders who serve the Scrum Team and the larger organization.” 

Viktor: Fontos, hogy megmaradt a jelentése, mert (ahogy egy korábbi interjúban is kiemeltük) a Scrum Master szerepben tényleg az a leglényegesebb, hogy ő egy vezető szerepkörű csapattag.

Mit szóltok ahhoz, hogy az új Guide kihangsúlyozza azt, hogy a Scrum Master felelős a csapat sikerességéért?

Krisztián: Alapvetően a Scrum Masterre szokták azt mondani, hogy olyan, mint a svájci bicska, mert szinte mindenhez értenie kell, ami a csapatot érinti – és ez a gyakorlatban tényleg így van, hiszen ő tölti velük a legtöbb időt, akár ide vesszük a daily standupot, akár nem. Én egyébként továbbra is arra fogom biztatni a csapataimat, hogy ezt a három kérdést fejtsék ki, mert hasznosnak tartom és szerintem még mindig megállja a helyét. De visszatérve a Scrum Master szerepére: ő van ott ezeken a ceremóniákon, hiszen ő facilitálja ezeket, ő fog kiírni egy ún. one on one beszélgetést valakivel, ha szükségesnek érzi, illetve ő látja a csapat apró rezdüléseit. Nekem nagyon fontos, hogy minél jobban ismerjem a csapattagjaimat és kezelni tudjam az ő problémáikat, elakadásaikat. Úgyhogy egyet értek a fenti állítással, és szerintem ez egy nagyon megtisztelő pozíció. 

Bence: Egyetértek azzal, hogy a Scrum Master az, aki ott van a csapattal, és ő segíti a helyes irány tartását. Nekem az tetszett leginkább az új Guide-ban, hogy a Scrum Master felelősségét egyértelműen definiálta abban, hogy ő az, aki a csapat hatékonyságáért felel. Ez nagyon érdekes kérdéseket vet fel például azzal kapcsolatban, hogy az egyes Scrum Masterek mit tekintenek sikernek saját magukra vagy a csapatukra nézve. Amennyiben egy Scrum Master időt szán arra, hogy megismerje, hogy a csapattagok külön-külön mit tekintenek sikernek, akkor már van egy biztos iránya. 

A hangsúlyosabb lean gondolkodásról mi a véleményetek? 

Bence: Olyan sokat maga a Scrum Guide a leanről nem ír, de amikor annak idején elkezdtem a Scrumot megismerni és csapatokkal együtt dolgozni, éreztem, hogy ez egy fontos téma. A lean folyamatoptimalizálásról, hatékonyságnövelésről, folyamatos fejlődésről szól, ott van benne a kaizen filozófiája (a Lean egyik építőköve), amely a japán megfelelője annak, hogy minden nap legyél jobb. A Scrumban legerősebben a Retrospektív ceremónia testesíti meg, amikor a csapatok közösen arról beszélgetnek, hogyan lehetnének még hatékonyabbak. 

A Stylers rátok bízza, milyen változásokat vezettek be a saját csapataitoknál? Vagy valahogyan közös nevezőre kell jutnotok?

Krisztián: Nálunk minden csapatnak megvan az autonómiája, bár nyilván egyfajta szabályrendszerre törekszünk, hiszen ha valaki átmegy egyik csapatból a másikba, akkor fontos, hogy ne kelljen egy teljesen új framework-öt megtanulnia. A Scrum alapelveivel mind egyetértünk, így van egy közös metszet mindannyiunknál, de azon túl adott a lehetőség az önállóságra. Úgy érzem, nekem nem az új Guide fogja szervesen megváltoztatni a Scrumhoz való hozzáállásomat, illetve azt, hogyan működöm, mint Scrum Master.

Bence: Megvan a framework, tudjuk, milyen kereteket érdemes tartanunk, de hogy azon felül milyen eszközöket és módszertanokat vezetünk még be, az a csapattól, vagy akár a csapat érettségétől és az adott személyektől is függ. Arra izgalmas rájönni, hogy mi az igény. 

Tudnátok mesélni a termék cél (Product Goal) bevezetéséről? 

Vikor: Én úgy tartom, , hogy eddig is volt egy mindent összefogó termékvízió, csak nevesítve lett, és egy kicsit más, bővített értelmezést is nyert. A goal pedig egy elért sikerre célzó megfogalmazás, ami egy megvalósulást, realizálást jelent a csapat részéről. 

Bence: Nekem is furcsa volt először, hogy ennyire konkrétan meg kellett nevezni, hiszen eddig is törekedtünk arra, hogy a csapat tagjai tudják, mi a termék célja. De ahogy Viktor az előbb említette, az eddig valóban inkább egy vízió volt, amely nem feltétlenül azonos a céllal. 

Van még valami, amit kiemelnétek az új Scrum Guide-dal kapcsolatban?

Bence: Azzal, hogy megengedőbb lett és tisztázta a fogalmakat, kinyitotta az ajtót nem csak IT csapatok számára is. A framework megfoghatóbb lett az IT-n kívüli világnak is.