Bár az előfizetéses modell megteremtői a 60-as éves tévécsatornái voltak az Egyesült Államokban, a digitális világban az itthon is egyre népszerűbb Netflix hozott áttörést ezen a piacon. Arról, hogy pontosan milyen úton jutottunk el innen a mai helyzetig Tiszavölgyi Péter, a Stylers Group egyik alapítója és Korponai Levente, a cég IT project managere mesélt.

Kellett a stabil net

A 60-as évek említése után Péter gyorsan közelebb lép napjainkhoz, amikor a Netflix indulásáról kezd beszélni: „Eleinte még ők is fizikai DVD-kkel operáltak: havi fix díjért megadott számú filmet lehetett megnézni, amit házhoz vittek, majd megadott pontokon kellett leadni őket megtekintés után. Ez a megoldás pedig teljesen betett az akkori piacvezető Blockbuster videotéka-hálózatnak” – mondja.

Mivel a streaming szolgáltatáshoz nem csak a piaci igények jó felmérése szükséges, hanem bizonyos technikai feltételek is (aki még emlékszik rá, az képzelje el, ahogy a betárcsázós neten, amely 15-ször ledobja, megpróbál végignézni egy sorozatrészt…), így nem véletlen, hogy a Netflix 2007 körül indította el ezt a vonalat. És bár még 2011 környékén is sokan használták a DVD kölcsönzős megoldást, a piac visszaigazolta a subscription based (előfizetés-alapú) streaming létjogosultságát, valamint egyre több korlátlan, de minimum megfizethető netes díjcsomag vált elérhetővé az okostelefon tulajok számára, ezzel pedig megjelentek a hasonló szolgáltatók, mint például a Spotify.

Az előfizetéses modellek alapvetően két dologgal vonzhatják magukhoz a felhasználókat: a reklámmentes (és így kényelmesebb) tartalomfogyasztással – ezt alkalmazza a Spotify és a YouTube – illetve a folyamatosan bővülő kínálattal, amelyet a Netflix és az HBO GO képviselnek a folyamatosan bővülő, nem ritkán saját gyártású sorozatokkal és filmekkel. Emellett elengedhetetlen az is, hogy valamilyen módon személyre szabott ajánlatokat kapjanak a felhasználók, amihez valamilyen AI rendszer is szükséges lehet.

Meditáció és betegszállítás

„Nem csak zenében és filmben, hanem szinte minden területen megjelentek az előfizetéses termékek: mind a Headspace, mind a Gaia meditációs alkalmazások voltak, amelyek 2011-2012 körül jelentek meg a piacon, és azért hozom fel őket példaként, mert a mi első subscription-based megoldásunk szintén erre a területre lépett be” – meséli a Stylers első előfizetéses termékeiről Péter. „Deepak Choprának dolgoztunk, aki közismert figura az alternatív gyógyászatban – ebben az esetben pedig az ötlet nem is tőle származott, hanem mi láttuk meg a lehetőséget, ő pedig nyitott volt erre az elgondolásra. Ráadásul ebbe a termékbe már egy minimális AI megoldást is építettünk, amely kor, nem, lokáció és egy sor egyéb változó figyelembevételével ajánlott gyakorlatokat a felhasználóknak” – mondja.

A B2B vonalon is hasznos tapasztalatokat szerzett a Stylers, a Journey ugyanis egy teljesen más területen felmerülő igényt szolgált ki. Amerikában az idősotthonokból csak nagyon szigorú szabályok mentén lehet átszállítani a lakókat a különféle egészségügyi vizsgálatokra. Az alkalmazás összekötötte egymással az otthonokat és a szigorú követelményrendszernek megfelelő szolgáltatókat, így mindenki jól járt; az egyik oldal folyamatosan dolgozhatott, a másik oldal pedig jelentősen egyszerűbben oldhatta meg a lakók eljuttatását a vizsgálataikra.

Előnyt jelent a kinti kísérletezés a hazai megbízók számára?

De vajon milyen előnyt biztosítanak ezek a tapasztalatok a hazai piacon? „A kint megszerzett tudás nagyon jó alapot nyújt az itthoni értékesítési munkához, ugyanis a nagy megbízók számára megnyugtató a tudat, hogy szükség esetén képesek vagyunk nagyon nagy látogatottságú oldalakat is stabilan kiszolgálni. Emellett az is számottevő előny, hogy a kinti projekteken dolgozó csapat ugyanitt ül, vannak, akik az itthoni ügyekkel is foglalkoznak, és így van egy technológiai átjárhatóság a fejlesztők között, vagyis a tudásmegosztás napi szinten történik” – mondja erről Levente, amit Péter azzal egészít ki, hogy az AI alapú ajánlórendszerek alkalmazásában megszerzett tapasztalat szintén sok esetben jelentős előny a hazai ügyfelek megnyerésében.

Ide tartozik az is, hogy az USA-ban sokkal kísérletezőbb szemlélet uralkodik, ott elfogadják, hogy a megfelelő megoldások felkutatása és adaptálása pénzbe és időbe kerül. A magyar piac ezzel szemben egyáltalán nem nyitott, itt a biztos megoldásokat akarják, lehetőleg első nekifutásra – amiben szintén előnyt jelent, hogy a Stylers a kinti projektek során több megoldást is kipróbálhatott, így jobban látja az egyes lehetőségek előnyeit és hátrányait is, és így jobb ajánlásokat is tehet, mint egy olyan cég, amelyik csak leírások alapján ismeri ezeket.

A szakemberek emellett azt is hangsúlyozták, hogy a bevált sémák működnek, egy előfizetéses modell ugyanaz marad akkor is, ha szöveges tartalom a termék, és akkor is, ha meditáció – vagyis az a veszély, hogy az egymástól drasztikusan eltérő ügyféligények miatt minden projekt a nulladik kilométerről indul, egyáltalán nem fenyeget. Ráadásul az ügyféligény sokszor épp úgy hangzik, hogy „csináljuk úgy, ahogy a Netflix”.  Emellett persze sokszor alkalmazkodni kell az ügyfél már meglévő rendszereihez, vagyis előfordul, hogy ugyanazt a feladatot újra meg kell csinálni egy másik nyelven, de az alap know-how már adott.

10 év késéssel futott be

Bár a Nemzeti Sportnak a 2000-es évek elején volt már próbálkozásra előfizetéses tartalomra, akkor még nem volt kitaposott az út, az olvasók nem igazán értették, hogy miért fizessenek valamiért, ami eleve ott van az interneten. Mondhatni rossz volt a célcsoport, a módszer és az időzítés is. A médiában itthon a hvg360 az első olyan előfizetéses szolgáltatás, amely a fenti három szempont tekintetében (is) jól csinálta az előfizetéses modell bevezetését, ráadásul ők egy egyéni értékesítési modellel indulnak, amely ugyan subscription-alapú, de ehhez lehet hozzáadni fix áras termékeket is.

A 10 év késés a magyar piac árérzékenysége miatt is nagyjából reális, hiszen mostanra már sok minden adott, ami pár éve még komoly kihívás volt. „Jelenleg a PayPal integrálása egy 10 perces folyamat, miközben egy bankkártyás fizetés megoldása anno akár egy hónapba is telhetett. Mostanra kialakultak azok a mikrorendszerek, amelyekkel gyorsabbá és így olcsóbbá válhatott a fejlesztés” – mondja Péter. Levente pedig ismét a külföldi úttörők szerepét hangsúlyozva teszi hozzá: „A magyar szolgáltatók megvárták, hogy beveszi-e a magyarok gyomra az ilyen típusú tartalomfogyasztást, tud-e itthon sikereket elérni a Netflix, a Spotify… Bár sok olyan komment van Facebookon is, ami arra utal, hogy nem mindenki érti, miért is kellene fizetnie, az előbb említett szolgáltatók mégis stabilan megvetették a lábukat itthon.”

Big Data és AI

Ha abból a szempontból nézünk ezekre a rendszerekre, hogy milyen típusú fejlesztők képesek őket létrehozni, Péter és Levente egyetértenek abban, hogy egyetlen jelzővel leírhatók: legyenek jók. Egy jó fejlesztő képes megcsinálni az alapot, azonban, ha hozzáveszük az ajánlórendszerek fontosságát, némileg árnyalódik a kép. Az ízlés és viselkedés alapján személyre szabott tartalmat ajánló AI rendszerek létrehozásához ugyanis kell a big data elemzés képessége, a különféle mátrixok és az AI machine learning ismerete is – ez azonban mind megvan a Stylers Group csapatában, és nem a szerencsének, hanem a kitartó munkának és a folyamatos tanulásnak köszönhetően.