A 2021. november 10-i Protechtor E-commerce Academy Subscription rendszerek a médiában című kerekasztalán Tóbiás Andrea, a Central Médiacsoport Zrt. stratégiai terjesztési igazgatója, és Szauer Tamás, a HVG Kiadó Zrt. marketing és terjesztési igazgatója beszélgetett Laczkó Gáborral a fizetőkapukról.
Amíg a 2010-es évektől megfigyelhető, hogy egyre több kiadó döntött az előfizetéses tartalomszolgáltatás mellett, a robbanásszerű változást a koronavírus-járvány hozta meg: a The New York Times például elérte 2020-ra a 7,5 millió előfizetőt. Ezt a fejlődést mutatja az is, hogy az elmúlt 10 évben nemzetközi szinten több mint 435%-kal nőtt az előfizetéses alapú szolgáltatások és tartalmak piaca, és világszerte az emberek közel 78%-a rendelkezik legalább egy rendszeres előfizetéssel. Ezzel szemben hazánkban még csak most kezd el igazán beérni ennek az értékesítési modellnek a népszerűsége. Ahogy Szauer Tamás fogalmazott: „a magyar piac is ébredezik és puhatolózik a subscription-alapú rendszerek irányába, és valójában közös érdekünk, hogy egyre több szereplő merjen lépni, ez ugyanis garanciát jelenthet a hiteles és értékes médiatartalmak arányának növekedésére. Így már nem is annyira kérdés az, hogy érdemes-e belevágni, inkább az, hogy hogyan. Hazánkban egyelőre a tagsági rendszerek népszerűbbek, melyek inkább a közösségépítésre fókuszálnak, és a támogatóik számára tesznek elérhetővé kiemelt cikkeket, hírleveleket, videókat és podcastokat”.
A magyar piac viszonylag kicsi, jellemzően a 30-as, 40-es, 50-es korosztály az, akik nyitottak a digitális előfizetésekre, őket azonban a későbbiekben könnyebb is elérni újabb ajánlatokkal. A kiadóvállalatok jelenleg kísérleteznek abban, hogy mi az, ami sikeres lehet hazai téren, mi az, amit nem érdemes adaptálni nálunk – jellemzően a speciális tartalom az, amiért hajlandóak fizetni az emberek, legyen az pénzügyi elemzés vagy valamilyen szakmai cikk. Emellett a tagsági és előfizetői rendszerek nagyban hozzájárulnak a fogyasztói elkötelezettség, illetve a márka hírnevének építéséhez, tehát amíg ezek bevezetése anyagi befektetéssel és kockázatvállalással jár, jellemzően megtérülnek az erőfeszítések.
A versenyképesség fenntartásának fontos szempontja, hogy azon a területen érdemes elindulni, ahol autentikusan tud mozogni a vállalat, legyen az a szórakoztatás vagy a tájékoztatás. Tóbiás Andrea ezzel kapcsolatban elmondta, hogy “fontos azt is megjegyezni, hogy a magyar nyelvűség és a lokális relevancia is behatárolja az előfizetéses termékek terjeszthetőségét. A Nők Lapja magazint például hiába próbáltuk subscription-alapú rendszerben kínálni a londoni magyar közösségnek, nem váltotta ki a várt érdeklődést. Egyelőre úgy látjuk, hogy nagyon lassan nyer majd teret ez az értékesítési modell Magyarországon, viszont mindenképpen érdemes elindulni az úton: az ebbe az irányba tett lépések már a kezdeteknél is jelentős szemléletváltást hoztak a szervezeti struktúránkba, tudatosabban kezdtünk viszonyulni a technológiai fejlesztésekhez és az adatalapú üzleti döntésekhez”.
A szakértők a következő években néhány újabb szereplő megjelenésére számítanak az előfizetéses rendszerek piacán, ez azonban mindenki számára pozitívum: minél több lehetőség van, annál szélesebb lesz a közönség is, akiket meg lehet célozni az ajánlatokkal. Amíg pedig ez a folyamat előrehalad, a tartalomoptimalizálással, a háttérfolyamatok és a technológia stabilizálásával lehet felkészülni a változásokra.